A Római-part védőinek, Tóth-Kalló Évának és Schaffer Zsuzsának a beszámolója
Budapesten kevés olyan partszakasz van, ahol akadály nélkül közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a Dunával, mert árvízvédelmi okokból rakpartok közé szorították. Jobb esetben kiépített lépcsőkön, meredek rézsűn, kőszóráson és forgalmas úton át azért megközelíthető, de vannak magasfalú szakaszok is, ahol még erre sincs lehetőség, pedig az igény egyre nagyobb lenne rá. A Római-parton fás, erdős, kavicsos fövenyen keresztül juthatunk le a Dunához, egymást érik itt a csónakházak, a különböző sport és rekreációs lehetőségek. Más európai városok örülnének ha ilyen természetes folyópartjuk lenne, kiépített szakaszokat bontanak vissza, de Budapesten más a helyzet. Hol a döntéshozókkal, hol pedig gazdasági szereplőkkel és a magánérdekkel kell megküzdeni fővárosunk egyik utolsó természetes folyópartjáért.
A Római-partot és a mögötte lévő 70 hektáros területet időről időre elönti a Duna. A Csillaghegyi-öblözet lakóterületeinek védelmére 1953-ban építették fel természetes magaslaton, a Dunától 200 méterre lévő Nánási - Királyok útjára a ma már fejlesztésre szoruló nyúlgátat. A 70 hektáros hullámtér az 1970-es években üdülőövezeti besorolást kapott, korlátozott beépítési lehetőségekkel, így főként a csónakházak és a vállalati üdülők terepe maradt (leszámítva pár tucat öreg házat és a szabálytalan építkezéseket) egészen a 2000-s évekig. Az akkori III. kerületi polgármester, Tarlós István érthetetlen módon az övezeti besoroláson belül maximális beépítési lehetőséget engedélyezett. Így nőtt ki hirtelen a földből rengeteg épület, szálloda és lakópark. Ráadásul a 2000-es évektől egymást érték a rekord árvizek, ezért került fókuszba a hullámtér árvízvédelme. Ébert Ágoston, a Rómaifürdő Telepegyesület elnöke szerint “Ebben az időben a döntésre jogosultaknak nem volt víziójuk a terület jövőjéről, sem a Demszky Gábor vezette fővárosnak, sem Tarlós Istvánnak, Óbuda akkori polgármesterének, ezt használta ki az ingatlanmutyi. A terület jó helyen, természetes környezetben van, összközműves, és a beépítési szabályozásokat az ingatlanbefektetők igényeihez igazították, a telkek lakótelep sűrűséggel építhetők be.”
2013-as árvíz, vízalatti hullámtér
Fotó: Csók László
2007-ben a harmadik kerület javaslatára kezdett el foglalkozni a főváros a partélre tervezett gát ötletével, de akkor ez csak nyári gát formájában merült fel, a fő védekezést továbbra is a Nánási - Királyok útján képzelték el. A civil tiltakozások akkor kaptak igazi lendületet, amikor már nem nyári gát, hanem fővédvonal formájában került elő ismét a fiókból a partéli gát terve. Az első komoly tiltakozásra 2013 márciusában került sor, amikor a Város és Folyó Egyesület által létrehozott Maradjanak a FÁK a Rómain csoport felhívására 1500 ember tartott demonstrációt a Hattyú csónakház előtt a környezetpusztító, értelmetlen tervek ellen. A rekord árvizek hatására egy bődületes méretű, helyenként közel 4 méter magas monstrumot akartak megépíteni a parton, így az ellenállás minden eddiginél nagyobb lett. Petíció született húszezer aláírással. Éveken keresztül több ezer fős demonstrációkon tiltakoztunk a készülő partrombolás ellen. Egyre több szakértő, evezős, helyi lakos, kisgyermekes család, bringázni és föccsözni lejáró fiatal csatlakozott és adott hangot véleményének. Szórólapokon, rendezvényeken, saját újság nyomtatásával próbáltuk felhívni a figyelmet a hamis látványtervekre, a kockázatos, környezetkárosító és drága árvízvédelmi fejlesztésre. A beruházás átláthatóságát követeltük, és hogy beleszólhassunk abba, ami a közvetlen környezetüket érinti! A tiltakozó akciók mellett folyamatosan tartottunk szakmai egyeztetéseket, közösségépítő rendezvényeket és képzéseket. Végül a 2019-es önkormányzati választásokra a döntéshozók fokozatosan kihátráltak a partra tervezett gát megvalósításából.
2017. október 1. demonstráció a Római-parton
Fotó: Járdány Bence
A 2019 őszén megválasztott fővárosi és kerületi vezetés egyöntetűen ellenzi a Római-part természeti értékeinek tönkretételét. Így 2020 elején a közgyűlés döntött arról, hogy közösségi tervezés formájában széles társadalmi egyeztetéssel fogja megalkotni a part fejlesztési koncepcióját. Ősszel el is kezdődött a jövőképtervezés folyamata, emellett megvalósíthatósági tanulmányt rendelnek meg a Nánási-Királyok útjára (mivel a vita sosem arról folyt, hogy szükséges-e a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének fejlesztése, hanem arról, hogy melyik nyomvonalon és milyen gáttal). Eddig Tarlós István volt főpolgármester több százmillióból csak a partélre dolgoztatott ki részletes terveket, a változatok tényleges összehasonlítására érdemben sosem került sor.
Mindeközben tervezési és engedélyezési hiba miatt leállt a Csillaghegyi-öblözet leggyengébb szakaszának árvízvédelmi fejlesztése az Aranyhegyi-pataknál. A tervezett gát építésének harmadáig jutottak, de aztán elakadtak, régészeti leletek miatt. Így csak jelentős határidőcsúszással készülhet el a védmű. Sajnálatos tény, hogy az egész öblözet legkritikusabb (Szentendrei út - Péterhegyi árok közötti 300 méteres) szakaszán még mindig védtelenek vagyunk.
Továbbá az is aggasztó, hogy 2021 nyarán le fog járni a területre elrendelt kerületi változtatási tilalom. Mivel az elmúlt kétszer három éves időszak alatt nem készült el az új szabályzó, ismét életbe léphet a terület jellegét teljesen megváltoztató korábbi építési szabályzat, így pedig a kerületi önkormányzat aligha lesz képes ellenállni a gazdasági nyomásnak. Indirekt rendelkezésekkel (lakóegységek maximalizálása telkenként, épület hossz és elhelyezkedés korlátozása) lehetne mederben tartani a beépítéseket, de ennek részleteit a tilalom lejártáig nem fogják tudni kidolgozni. Reméljük a fővárosi önkormányzat is felismeri szerepét, lehetőségeit és segít megállítani a hullámtéri lakóparkok további terjedését. Ha összehangolná a folyamatokat - a közösségi tervezést, a Kerületi és a Dunai Építési Szabályzó készítését, a főváros által elrendelt változtatási tilalommal - elkerülhető lenne, hogy újabb óriás lakóparkok épüljenek.
Az elmúlt időszak kihatott civil munkánkra is. A korábban az ellenállásba fektetett energiáinkat próbáljuk konstruktív irányba fordítani. Fontosnak tartjuk a Római értékeinek és változatos funkcióinak bemutatását. Azt szeretnék elérni, hogy a Római-part mindenki által szabadon használható rekreációs terület maradjon. Az evezős élet népszerűsítése mellett szabadstrandért is lobbizunk. Független laborvizsgálatokat rendeltünk meg, amiből kiderült, hogy a víz minősége újra kiváló és fürdésre alkalmas. Remélhetőleg hamarosan az 1973-as tilalom óta először szabadstrand nyílhat a Duna fővárosi szakaszán. Elképzelésük egy minimális infrastruktúra kialakítása mellett kijelölt fürdőhely, amely a természeti értékeket nem károsítja, és nonprofit módon üzemeltethető.
2019. június 29. Tesztnap a Római Szabadstrandon
Fotó: Spengler László
Csapatunk működése az elkötelezettségre, a személyes autonómiára és a stratégiai-kreatív gondolkodásra épül. Közös célunkért - a Római-part karakterének megőrzéséért - való munkálkodásunk mindannyiunk életére nagy hatással van. Luxus dolognak tűnhet civilkedni, hisz nem kapunk érte fizetést, mégis rengeteg időt fordítunk rá. Utunk során közelről tapasztaljuk meg a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, izgalmas kihívásokkal, mély barátságokkal találkozunk, melyek önmagukban is értéket jelentenek számunkra. Megtanultuk, hogy fontos a szervezettség, a csapatszabályok lefektetése, a rendszeres találkozók megtartása, az együtt gondolkodás és működésünk folyamatos fejlesztése. Különböző bekapcsolódási szinteket biztosítunk és rendszeres közösségi programokat szervezünk (szemétszedés, faültetés, evezés, strandolás), hogy tovább tudjon épülni a csapat. Törekednünk kell a sokszínűségre, mert a közösség olyan, mint egy élő organizmus, minél változatosabb, annál többet tud, annál erősebb! Egy egészséges társadalomban sok aktív közösségnek kéne működnie, akik szükség esetén ki tudnak lépni saját területükről és másoknak is képesek segíteni. Jó példa volt erre 2020 nyarán a Hajógyári-szigetre tervezett mobilgát esete! Több civil szervezet, szakértő összefogásával pár hónap alatt sikerült elérni, hogy a kormány egyelőre letegyen a szigetre tervezett ésszerűtlen terveiről. Igazán jó lenne, ha megalapozott szakmai vélemények alapján, társadalmi bevonással, átlátható módon születnének döntések egy-egy helyszín fejlesztésével kapcsolatban.
Követendő köztér-menedzselési modellnek tartjuk a new yorki Central Parkot, ami 1980-óta a Central Park Conservancy civil szervezet kezelésében van. Az elhanyagolt park azóta szinte teljesen megújult. Munkájukat rendszeresen felülvizsgálja az önkormányzat, szerződésüket 5 évente megújítják. A parkban a bérleti díjakból, szolgáltatásokból, időszakos kampányokból származó bevételekből, jótékonysági eseményekből, kedvezményekre jogosító kártyákból kitermelik a park fenntartásához és megújításához szükséges kiadások 75%át, csak a fennmaradó 25%ot fedezik a városi költségvetésből. 1980 óta 950 millió dollárt költöttek a parkra. Transzparens módon számolnak el a bevételeikkel, kiadásaikkal és a parkban végzett tevékenységeikkel a városnak és támogatóiknak. Faiskolájuk van, közösségi programokat szerveznek, különböző kategóriájú önkéntes tagsági rendszert találtak ki, ahol havi 50 dollárért lehet valaki kertész több ezer dollárért pedig lovag vagy akár angyal.
2019. Ligeterdő, kavicsos föveny
Fotó: Spengler László
A Rómain is megvalósítható lenne mindez! Őshonos ligeterdőivel a budapesti zöld folyosó és a városlakók életének fontos része. Az idős fák, és az alsó szinten található cserjéknek köszönhetően fajgazdag élőhely. Előfordulnak itt ritka ízeltlábúak, denevérfajok, vidrák, hódok és számos madárfaj. Itt éri el a Dunát Észak-Buda egyetlen állandó vizű mellékpatakja az Aranyhegyi-patak. Befolyása kisvizes időszakban csak egy betonteknőnek tűnik (hála a múltbéli merev vízügyi szabályozásnak), ám tavaszi áradáskor halparadicsommá változik. Ivadékbölcsők vannak a parti fák gyökérzete között és a sekély sóderzátonyokon is. Mindez egy karnyújtásnyira tőlünk, sokszor láthatatlanul. A part természeti értékeit védett ökopart formájában lehetne közelebb hozni az emberekhez, interaktív tanösvényekkel, vizuláis élményeken keresztül növelve környezettudatosságukat.
A Csillaghegyi-öblözet árvízveszélyes lakóterületein élő 55.000 ember biztonságos védelmének megvalósítása az Aranyhegyi-pataknál és a Nánási-Királyok útján továbbra is megoldásra vár! Emellett lakóparkok helyett szerintünk legyen inkább szabadstrand, evezés és ökopart a Rómain!