A közelmúltbeli hír miatt, miszerint a MOL az Őrségi Nemzeti Park területén szénhidrogén-kitermelés célzatával kutatófúrások engedélyeztetését készíti elő, a Greenpeace-szel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és még további 106 civil szervezettel együtt közös nyilatkozatot adtunk ki, mellyel elejét szeretnénk venni a hazai természeti értékek kiárusításának. A nyilatkozat szövege alább olvasható, az aláírók névsora itt tekinthető meg.
Alkotmányos rendünk szerint a természetvédelmi területeken a védendő közérdek az élővilág megóvása, a bányászati célú tevékenység nem élvez elsőbbséget egy nemzeti park védett területén – ahogy erre dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is rávilágít. [1]
Az Alaptörvényből az is következik, hogy az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kell, hogy kezelje a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket. Ezért a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. [2]
Az Őrségi Nemzeti Park természeti értékei veszélyben vannak. A MOL olyan beruházást tervez a nemzeti park védett természeti területén, Natura 2000-es területen, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén, amely ellentétes az Alaptörvényben rögzítettekkel. Nemcsak a természetvédelmi értékeink védelmét veszélyeztetné az ott tervezett szénhidrogén-kitermelésre irányuló új beruházás, de emellett súlyosbítaná a klíma- és ökológiai válságot is, amely tovább rontaná Magyarország jövő nemzedékeinek életfeltételeit.
A klíma- és ökológiai válság jelenlegi súlyos helyzetében már nem lenne szabad engedélyezni új, fosszilis energiahordozó lelőhelyek megnyitását. Ahogy az elemzések bemutatták, a már feltárt földgáz- és kőolajkészletek kitermelése és felhasználása is veszélyezteti a másfél fokos felmelegedési korlátot, azaz a Párizsi Klímamegállapodást. [3] Az ENSZ Éghajlatváltozási
Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint az olajfogyasztásunkat a 2010-es bázisévhez képest 37%-kal, gázfogyasztásunkat pedig 25%-kal kell csökkenteni világszinten 2030-ig. [4] A hazai gázfogyasztást a magyar kormány 2040-re 40%-kal akarja csökkenteni. A lakóépületek régóta ígért energetikai felújításával évi 2 milliárd m3 földgázt tudnánk megtakarítani, amely mennyiség megegyezik a jelenlegi hazai kitermeléssel [5]. A biológiai sokféleség, a minket is fenntartó élő rendszerek összeomlásának közvetlen veszélye pedig megköveteli, hogy az egyre kevesebb, még természetes területünket megőrizzük.
Mindezek alapján a csatlakozó szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy a MOL új szénhidrogén-termelő kút létesítését tervezi az Őrségi Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területén a 2020. év végén beadott engedélykérelme alapján. [6]
A beruházás, majd az azt követő üzemeltetés indokolatlan mértékben növelné a védett területre nehezedő környezeti kockázat mértékét és veszélyeztetné a környéken lakó emberek életfeltételeit, amely az elővigyázatosság és megelőzés általános környezetpolitikai elvével nem összeegyeztethető. A beruházó MOL által megrendelt előzetes vizsgálati dokumentáció is felsorolja a területen megtalálható ökológiai értékeket, és leírja azt is, milyen veszélyeztető hatásai lennének a tervezett tevékenységnek: a zaj-, fény- és porszennyezéstől kezdve, a megnövekvő forgalmon keresztül, egészen a madarak költőhelyének megzavarásáig. Egy ilyen természetet veszélyeztető beruházásnak semmi keresnivalója nincs egy természetvédelmi területen. Ráadásul veszélyeztetné az őrségi tájképet és a helyben ökoturizmussal foglalkozók megélhetését is. Nemzeti parkjainkat azért hozták létre, hogy a magyar tájat és benne természeti értékeinket hosszú távon megőrizzük. Minden, ezt a célt veszélyeztető gazdasági tevékenységet itt el kell kerülni.
A csatlakozó szervezetek a fentiekre hivatkozva azt várják:
- a MOL azonnali hatállyal álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától;
- a Vas Megyei Kormányhivatal a fentiekben megfogalmazott természetvédelmi és klímavédelmi szempontok értelmében utasítsa el az engedélykérelmet, amennyiben a MOL nem vonja vissza a beruházási szándékát;
- a magyar országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban alkosson törvényt, amely megtiltja nemzeti parki védett természeti területen a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új bányászati kutatás és kitermelés megkezdését.
A kezdeményezés nyílt, ahhoz bármely civil szervezet csatlakozhat.
Jegyzetek:
[1] A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a természetvédelmi célok megfelelő hatósági érvényesítéséről bányászati célú kutatási tevékenység engedélyezése során.
[2] Az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú üggyel kapcsolatban hozott határozatában leszögezte, hogy „az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.”
[3] http://priceofoil.org/content/uploads/2016/09/OCI_the_skys_limit_2016_FINAL_2.pdf
[4] IPCC 1.5 FIGURE SPM.3.
[5] Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (NES – 2020. január 16.)