A Magyar Hang munkatársa, Lakner Dávid készített interjút Schiffer Andrással, melyet itt közlünk.

Sorozatunk harmadik alkalmán a Harmadik Út azonos című fejezetét vitatjuk meg vendégeinkkel. Ebben a kiegyensúlyozott politikai rendszer, a decentralizált, szubszidiáris, részvételi és igazságos döntéshozás mellett érvelünk. Ezekre az emberi közösségek békéjének, a társadalom természettel és önmagával való megbékélésének zálogaként tekintünk.

"A globalizáció az igazságtalanság új dimenzióit teremtette meg. Életvitelünk, gazdálkodásunk távoli földrészek lakóinak kizsákmányolásán alapul. A szegény országok gazdagjainak mesébe illő gazdagodásáért pedig a gazdag országok szegényei fizetnek nagy árat. Az élő fajokat elűztük élőhelyükről, brutális beavatkozásunk ökológiai katasztrófát okoz. Rövidlátó önzésünknek feláldoztuk a jövő nemzedékek életlehetőségeit, akik egy lakhatatlan bolygót örökölnek tőlünk. A fajok, földrészek és nemzedékek közötti méltányosabb osztozkodásra reményeink szerint globális egymásrautaltságunk belátása fog rávezetni, az érintett közösségek tényleges

Június 4-én a Kossuth Klubban mutatta be első kiadványát a Karátson Gábor Kör.

A Great Lockdown letűntnek gondolt autoriter tendenciákat elevenített fel. A védekezésre alapozott adatgyűjtés a megfigyelő állam rémképét idézi – s ez már maga a valóság a világhatalommá lett Kínában. Az autoriter megoldások és a végnélküli adatgyűjtések azonban a globális nagytőke számára is kifizetődőek. Lehet-e valóság a Great Reset?

Nefelejcs Gergő, a Tett és a Jövőkór alapítója
Kardos Gábor, filozófus

A Great Lockdown letűntnek gondolt autoriter tendenciákat elevenített fel. A védekezésre alapozott adatgyűjtés a megfigyelő állam rémképét idézi – s ez már maga a valóság a világhatalommá lett Kínában. Az autoriter megoldások és a végnélküli adatgyűjtések azonban a globális nagytőke számára is kifizetődőek. Lehet-e valóság a Great Reset?
 
Nefelejcs Gergő, a Tett és a Jövőkór alapítója
Kardos Gábor, filozófus
 
Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi tömb 4.95 (4. emelet)

Az internetes közösségi oldalak a soha nem látott léptékű sajtószabadsággal kecsegtettek, majd maguk alá gyűrték a hagyományos politikai nyilvánosságot és minden eddiginél hatékonyabb módszereket fejlesztették ki a cenzúrára: véleménybuborék, hájdolás, tényellenőrök, algoritmusok. Egyetlen kattintással tüntetik el a hivatalban levő amerikai elnököt Az el nem gondolható gondolatot a konteók közé száműzik. Összekeveredik az összefüggések keresése és az összeesküvés-elmélet. A platformszolgáltatókat nem kötik holmi alkotmányos szabályok, mert kiszöktek az állami joghatóság alól.

Résztvevők:

• Kustán Magyari Attila újságíró (Sepsiszentgyörgy), az ’Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába’ szerzője
• Török Bernát intézetvezető, egy. docens, NKE

Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Ortvay-terem

Az internetes közösségi oldalak a soha nem látott léptékű sajtószabadsággal kecsegtettek, majd maguk alá gyűrték a hagyományos politikai nyilvánosságot és minden eddiginél hatékonyabb módszereket fejlesztették ki a cenzúrára: véleménybuborék, hájdolás, tényellenőrök, algoritmusok. Egyetlen kattintással tüntetik el a hivatalban levő amerikai elnököt Az el nem gondolható gondolatot a konteók közé száműzik. Összekeveredik az összefüggések keresése és az összeesküvés-elmélet. A platformszolgáltatókat nem kötik holmi alkotmányos szabályok, mert kiszöktek az állami joghatóság alól.

Résztvevők:

• Kustán Magyari Attila újságíró (Sepsiszentgyörgy), az ’Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába’ szerzője
• Török Bernát intézetvezető, egy. docens, NKE

ökopolitikai programtöredékek

„Ez a Magyarország még mindig összeszedhetné magát, megrázhatná magát, mint a kutya… A valóságos élő emberek, akikkel találkozom, lenyűgözőek, csak mintha el volna átkozva az összefüggés.”
(Karátson Gábor)

Sorozatunk harmadik alkalmán a Harmadik Út azonos című fejezetét vitatjuk meg vendégeinkkel. Ebben a kiegyensúlyozott politikai rendszer, a decentralizált, szubszidiáris, részvételi és igazságos döntéshozás mellett érvelünk. Ezekre az emberi közösségek békéjének, a társadalom természettel és önmagával való megbékélésének zálogaként tekintünk.

"A globalizáció az igazságtalanság új dimenzióit teremtette meg. Életvitelünk, gazdálkodásunk távoli földrészek lakóinak kizsákmányolásán alapul. A szegény országok gazdagjainak mesébe illő gazdagodásáért pedig a gazdag országok szegényei fizetnek nagy árat. Az élő fajokat elűztük élőhelyükről, brutális beavatkozásunk ökológiai katasztrófát okoz. Rövidlátó önzésünknek feláldoztuk a jövő nemzedékek életlehetőségeit, akik egy lakhatatlan bolygót örökölnek tőlünk. A fajok, földrészek és nemzedékek közötti méltányosabb osztozkodásra reményeink szerint globális egymásrautaltságunk belátása fog rávezetni, az érintett közösségek tényleges

Sorozatunk második alkalmán a Harmadik Út Globális ökopolitika-fejezete kerül terítékre, melyben Magyarország helyzetét elemeztük a világban, az EU-ban, és régiónkban.

"A klíma vagy a biodiverzitás védelmét szolgáló nemzetközi megállapodások nem az ismeretek és nem a jószándék híján bizonyulnak hatástalannak, hanem azért, mert a tárgyalóasztaloknál azok ülnek, akiknek haszna és hatalma a pazarló növekedés rendszerének fenntartásából származik.
A természet pusztulásának kárvallottjai pedig nem a Földet akarják megmenteni – erre nem is lennének képesek –, hanem a saját földjüket. Az ökológiai politika a helyi társadalmak önvédelmi harca a fejük felett intézkedő globális hálózatok, állami és államközi bürokráciák, személytelen automatizmusok és algoritmusok elnyomó uralma ellen. Egyetlen elvet ismerünk, melynek nevében a népek önrendelkezése korlátozható, s ez a szolidaritás. Globális egymásrautaltságunk belátása megköveteli, hogy felelősséget vállaljunk

A Tanácstalan köztársaság tizenkettedik vitaestje Migráció és klímaváltozás címmel 2019. november 8-án került megrendezésre.

Miért jönnek? Ez már csak egyre rosszabb lehet? Mit kezdjünk velük? Szólnak-e morális érvek a befogadás mellett/ellen? Mi van a willkommenskultur hátterében? Felvezető előadásában ezekre a kérdésekre kereste a választ Tallár Ferenc filozófus, professor emeritus és Melegh Attila szociológus. Felkért hozzászólók Szálkai Kinga egyetemi adjunktus (ELTE TáTK) és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő voltak, moderátor: Stumpf András újságíró.

Az előadás megnézhető és meghallgatható alább.