Friss
Azok közé tartozom, gondolom ti is, akik szégyenkezve bár, de az egyesült ellenzék jelöltjeire adták le szavazatukat – akiknek kormányzását egyébként a hátunk közepére se kívánnánk –, hogy végre megszabaduljunk Orbán Viktor uralmától, aki az ország törvényes rendjét felforgatta, a nemzetet kettészakította, az állam vagyonát híveivel felprédálta és elérte, hogy a magyar nevet Európa-szerte gúnnyal és megvetéssel emlegessék.
Ez a kívánságunk azonban nem teljesült. A régi, jólbevált – horthysta-kádárista – alapokra épült orbáni pártállam épülete szilárd, szilárdabb, mint valaha. Olyan szilárd, mint Putyin, Erdogan vagy Lukasenka rendszere. De nem azért szilárd, mert a nép bízik a vezetőiben, hanem azért, mert nem bízik önmagában. És nem azért nem fogyott el a Fidesz többsége, mert a szavazók elhitték, amit a pártszolgálati propagandagépezet sulykol belénk, hanem azért, mert az ellenzéknek nem volt megjegyezhető, hiteles mondanivalója. Pártok, melyek nem tudnak megszűnni vagy képtelenek meggyökeresedni: külön-külön is nehéz volna megmondani róluk, hogy mit képviselnek. Hát még így, együtt, egy miniszterelnök-jelölttel, aki mögött egyik sem áll, és akik mögötte állnak, bár ne állnának.
Kovács Gábor filozófus írása
A mindennapi közéleti diskurzus a politikai bulvár szintjén mozog, legfeljebb nyomokban tartalmaz érdemi mondanivalót. Folyamatosan olyan dolgokról olvashatunk és hallhatunk, hogy melyik politikus éppen milyen válogatott jelzőkkel illette a másikat, hogy a miniszterelnök az előre megbeszélt kérdések mentén hogyan játszotta el a nemzet megmentőjét, az erőskezű, hozzáértő, de szerény vezetőt pénteken a Kossuth Rádióban, vagy hogy a hét más napjain a cukrászdában, „spontán” családlátogatáson, disznóvágáson, óvodában hogyan építi az imidzsét a választásokra. Netán hogy Márki-Zay Péter milyen, finoman szólva nem szerencsés szavakkal fejezte ki magát a vasárnapi bejelentkezésében, hogy Jakab Péternek milyen színvonalon sikerült eljátszania a parlamentben a tükör előtt jól begyakorolt szónoklatát, vagy hogy Gyurcsány Ferenc hogyan öntötte ki a szívét a Facebook-oldalán. A narratívák pedig elmagyarázzák nekünk, hogy hogyan kellene kommunikálnia (még véletlenül sem gondolkodnia és cselekednie) a kormánynak és ellenzékének.
Amiről nem szól a választási kampány. A Karátson Gábor Kör vitaest-sorozata a Kossuth Klubban.
A huszadik század második évtizedében még lehetett volna tenni valamit az ökológiai katasztrófa enyhítése érdekében – ez áll majd napjainkról a történelemkönyvekben (ha lesznek még könyvek a történelemről). Az európaiak, legalább ők, egyre többet beszéltek a sürgős tennivalókról, sőt, itt-ott cselekedni is próbáltak már, miközben azért tovább halandzsáztak a fenntartható növekedésről, vagyis az örömtelen, kényszerű pazarlás rendszerének fenntartásáról, és a Föld erőforrásainak gyorsuló ütemben történő kifosztását továbbra is javuló gazdasági teljesítményként ünnepelték.
Vereség a javából. Több mint hét esztendeje kezdtünk tüntetni, cikkezni, konferenciázni az élhető Budapest ellen tervezett legdurvább merényletek, a Városliget tönkreépítése és a budai Vár kormányzati negyeddé rontása ellen. Azóta mindkét rémálom megállíthatatlanul halad a teljes megvalósulás felé. A törvénybe foglalt törvénytelenség – a kiemelt állami beruházások kiváltságai, a Lex Városliget, a műemlékvédelem szétverése, a szakmai és civil tiltakozás semmibevétele – zöld utat biztosított a kormányzati pénzszóró gépezetnek, amely monstruózus építkezésekkel állít emlékművet a régi igazságnak: gyáva népnek nincs hazája. Azt csinálunk veletek, a városotokkal, a pénzetekkel, múlttal és jövővel, ami nekünk jól esik, világos?
Lányi András gondolatait adjuk közre a glasgowi COP26-os klímacsúcs kapcsán.
További cikkeink
Az év talán legfontosabb kérdéséről beszélget Kajner Péter Bart Istvánnal és Munkácsy Bélával podcastadásunkban.
Lányi Andrsás Felsmann Balázzsal és Köves Alexandrával beszélget podcastadásunkban.
Podcastadásunkban Lányi András beszélget Szathmáry Eörssel és Takács Sánta Andrással.
Az internetes közösségi oldalak a soha nem látott léptékű sajtószabadsággal kecsegtettek, majd maguk alá gyűrték a hagyományos politikai nyilvánosságot és minden eddiginél hatékonyabb módszereket fejlesztették ki a cenzúrára: véleménybuborék, hájdolás, tényellenőrök, algoritmusok. Egyetlen kattintással tüntetik el a hivatalban levő amerikai elnököt Az el nem gondolható gondolatot a konteók közé száműzik. Összekeveredik az összefüggések keresése és az összeesküvés-elmélet. A platformszolgáltatókat nem kötik holmi alkotmányos szabályok, mert kiszöktek az állami joghatóság alól.
Résztvevők:
- Kustán Magyari Attila újságíró (Sepsiszentgyörgy), az ’Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába’ szerzője
- Török Bernát intézetvezető, egy. docens, NKE
Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Ortvay-terem